Miközben Ausztrália sómentesítő telepekkel kívánja megoldani a kontinens egyre égetőbb ivóvízproblémáját, addig a WWF új tanulmányában arra figyelmeztet, hogy a költséges, energiaigényes és környezetszennyező eljárást csak a legvégső esetben szabadna alkalmazni.
A múlt héten az ausztráliai Victoria állam kormánya nagy visszhangot kiváltó bejelentést tett: terveik szerint 2011-re helyeznék üzembe azt a sókivonó telepet, amely a tenger vizét felhasználva oldaná meg a kontinens második legnagyobb városának égető ivóvízgondjait. A közel négy milliárd dolláros projekt a kormány reményei szerint megoldást jelenthetne az immáron több mint hat éve tartó szárazságra is. Az ausztrál központi kormányzat egyébként maga is hasonló módon próbálja meg kezelni az ivóvízhiányt: a tervek szerint évente 150 milliárd liter tengervizet alakítanának át a kontinensen iható vízzé.
Egyre többen látnak benne fantáziát
A sómentesítő telepek azonban nemcsak Ausztráliában segíthetnek a növekvő ivóvízigény kielégítésében: a melbourne-ihez hasonló méretű telepek léteznek már az Egyesült Államok déli államaiban (így elsősorban Kaliforniában és Floridában), Spanyolországban, Kínában, sőt, a vízhiány mellett egyéb konfliktusokkal terhelt Gáza-övezetben is. Míg azonban Spanyolországban a sómentesített vizek 22 százalékát például öntözésre használják, addig a Gáza-övezetben éppenhogy csak a lakossági igényeket ki tudják elégíteni.
2010-re az alig negyven kilométer hosszú és 15 kilométer széles Gázai-övezetben már több mint 2,5 millióan élnek majd – ennyi ember számára kell az ivóvizet biztosítani. A Science Daily tudományos portálnak nyilatkozó izraeli Avner Vengosh szerint az övezetben nem is a víz hiánya okozza a legfőbb gondot, hanem annak minősége. „Hogy aztán sikerül-e az izraelieknek és a palesztinoknak közösen megoldani a problémát, az egyelőre a jövő zenéje” – nyilatkozta az izraeli Ben Gurion Egyetem professzora.
A WWF figyelmeztet
A WWF frissen megjelent tanulmánya azonban mindeközben óvatosságra int: a sós tengeri víz átalakítása igencsak energiaigényes folyamat, így az üvegházhatású gázok mennyiségének további növekedését okozza.
A tengerpart élővilágának sérülésén túlmenően komoly probléma az is, hogy mit kezdjenek a kivont sóval. „Nagyon óvatosnak kell lenni atéren, hogy mit is kezdjünk a visszamaradt sóval. Ahol ugyanis elhelyezzük, ott minden kipusztul” – áll a WWF tanulmányában.
Jamie Pittock, a WWF Globális Ivóvíz Programjának vezetője a Science Daily-nek nyilatkozva hozzátette: „A sótalanító telepek pontos környezeti hatását egyelőre nem ismerjük, de nem szabad hagyni, hogy ugyanúgy járjunk, mint a duzzasztó erőművek megjelenésekor az ötvenes években. Abban az időben gombamódra szaporodtak a duzzasztóerőművek, ám előzetesen senki nem mérte fel, hogy milyen károkat okozhatnak a természetben.”
Sómentesítés helyett takarékosabb vízfelhasználást!
Ger Bergkamp, a World Conservation Union tagja az AP hírügynökség beszámolója szerint ugyanakkor némileg optimistább a sómentesítő telepek környezeti hatását illetően. Jelenleg egyelőre olyan kevés ilyen jellegű telep működik (a WWF becslése szerint világszerte ezer ilyen telep van), hogy azok jelentős mértékben nem befolyásolják bolygónk klímáját.
Az ökoszisztémára már kétségkívül nagyobb hatással vannak ezek az üzemek, ám Bergkamp szerint akkor sem bezárásukon, sokkal inkább negatív hatásaik kiküszöbölésén kellene gondolkodni. Olyan megoldáson, amely úgy könnyít a száraz, csapadékszegény területeken élőkön, hogy közben nem károsítja a környezetet. Pozitívum például, amikor a sómentesítő üzemekben keletkezett hőt hasznosítják elektromos áram termelésére, ahogy azt teszik többek között Szaúd-Arábiában.
A WWF tanulmánya szerint mindenesetre a sómentesítés csak végső megoldásként jöhetne szóba. Napjainkban sokkal inkább arra kellene koncentrálni, hogy hogyan csökkentsük a feleslegesen elpazarolt víz mennyiségét, illetve hogy az egyszer már felhasznált vizet miként lehetne újrahasznosítani. A természetvédő szervezet szerint a sómentesítő telepeket látva az emberek továbbra sem érzik majd szűkös erőforrásnak a vizet, így nem is lesznek motiváltak abban, hogy véget vessenek pazarló felhasználásának.
Forrás: National Geographic www.geographic.hu
